Sportoló asztmások – asztmával sportolók

Amennyiben az orvosi előírásokat követi, akkor sportolhat – sőt, nagyon jó is lehet a választott sportágában az a sportoló, aki asztmával küzd. Az olimpiai aranyérmesek között is vannak akik felkészülését az asztma nehezítheti. A légzésfunkciók megfelelő vizsgálatával, orvosi felügyelet mellett alkalmazott gyógyszerekkel és kezeléssel karban tartható az asztma.

A világon nagyjából 340 millió ember szenved asztmától, a 2018-as The Global Asthma Report felmérése szerint. Magyarországon is mintegy 300 ezer ember küzd asztmával és számuk folyamatosan növekszik. A gyerekek között ez az egyik leggyakoribb felső légúti betegség, mely világszerte a kiskorúak 5-10 százalékát érinti. Azonban különbséget kell tudni tenni a légutak krónikus gyulladásos betegsége (asthma bronchiale) és a terhelésre jelentkező hörgőszűkület vagy más néven a terhelés kiváltotta asztma (EIB – exercise induced bronchoconstriction; EIA – exercise induced asthma) között. Utóbbi jellemzően tinédzser korú sportolóknál fordulhat elő: az asztmára jellemző tünetek a terhelést követő 5-10 percben már jelentkeznek és általában 20 – 30 perc pihenést követően spontán elmúlnak.

Nemcsak a profi élsportolók számára fontos a testedzés, sportmozgás. Kutatások sora bizonyítja, hogy az asztmában szenvedők életminőségének javulása érhető el megfelelően adagolt és rendszeres testmozgással. A heti két alkalommal legalább 20 percen keresztül végzett fizikai aktivitásra már jól reagál az asztmás tünetekkel rendelkező hobbi sportoló is. A testmozgás kimutatható mértékben fejlesztette a keringési és légző rendszer edzettségét, amelyet a maximális oxigén felvételnél mért egyre növekvő számértékek is alátámasztottak.

A rendszeres testmozgást végzők esetében az edzettségük javult és kevesebb alkalommal fordult elő a terhelés indukálta asztmás roham, továbbá kevésbé aggódtak a fizikai megerőltetés és a nehézlégzés érzése miatt. A fizikai aktivitás kedvező hatással van az asztmával küzdők életminőségére, megelőzhetők vele a pszicho-szociális megbetegedések is.

Általánosan ajánlott mozgásforma az úszás. Nagy valószínűséggel a párás levegő védő hatása, a víz hidrosztatikai hatása a mellkas mechanikájára, a keringésre és az anyagcserére gyakorolt kedvező hatása. valamint mindezek együttállásának eredménye, hogy az úszás többnyire nem okoz hörgőszűkületet az asztmás sportolók körében. A labdajátékok közül a kosárlabda, röplabda is megfelelő sport lehet. Mindezek mellett a torna, cselgáncs is a választható sportágak közé sorolható.

Azonban azok a sportok, melyek jellemzően a hideg időjárási viszonyok között végezhetőek, például a sífutás vagy a jégkorong, elképzelhető, hogy megterhelőek lehetnek az asztmás sportoló számára.

Az asztmával küzdő sportolóknál fontos, hogy kontrollált, fokozatos terhelés, állandó monitorozás legyen, melynek segítségével komoly sportteljesítményekre is képes lehet az adott sportágban.